kóstoló

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kóstol +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkoːʃtoloː]
  • Hyphenation: kós‧to‧ló

Noun[edit]

kóstoló (plural kóstolók)

  1. taster
  2. titbit
  3. sample

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kóstoló kóstolók
accusative kóstolót kóstolókat
dative kóstolónak kóstolóknak
instrumental kóstolóval kóstolókkal
causal-final kóstolóért kóstolókért
translative kóstolóvá kóstolókká
terminative kóstolóig kóstolókig
essive-formal kóstolóként kóstolókként
essive-modal
inessive kóstolóban kóstolókban
superessive kóstolón kóstolókon
adessive kóstolónál kóstolóknál
illative kóstolóba kóstolókba
sublative kóstolóra kóstolókra
allative kóstolóhoz kóstolókhoz
elative kóstolóból kóstolókból
delative kóstolóról kóstolókról
ablative kóstolótól kóstolóktól
Possessive forms of kóstoló
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kóstolóm kóstolóim
2nd person sing. kóstolód kóstolóid
3rd person sing. kóstolója kóstolói
1st person plural kóstolónk kóstolóink
2nd person plural kóstolótok kóstolóitok
3rd person plural kóstolójuk kóstolóik

Verb[edit]

kóstoló

  1. present participle of kóstol