körte

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: korte

German[edit]

Verb[edit]

körte

  1. First-person singular preterite of kören.
  2. Third-person singular preterite of kören.
  3. First-person singular subjunctive II of kören.
  4. Third-person singular subjunctive II of kören.

Hungarian[edit]

(1) körték
(4) villanykörte

Etymology[edit]

Derived from the earlier form körtvély, probably borrowed from a Turkic language[1], compare Crimean Tatar kertme (pear).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkørtɛ]
  • Hyphenation: kör‧te

Noun[edit]

körte (plural körték)

  1. pear (edible fruit similar to an apple but elongated towards the stem)
    • 2011, János Belucz, “Szeressük meg a körtét”, in Új Szó[1], volume 64, number 255:
      A körte húsa fehér, nagyon leveses, aromatikus, ízletes.
      The pulp of the pear is white, very juicy, aromatic, tasty.
  2. pear tree (Pyrus communis, a type of fruit tree producing pears)
    • 1958, Gyula Herein; Vilmos Holka (interviewer), “Tavasz a Törökbálinti Állami Gazdaságban”, in Pest Megyei Hírlap[2], volume 2, number 97:
      Ami azt jelenti, hogy már az idén mintegy 35-36 hold téli körtét akarunk ültetni.
      Which means we want to plant about 35-36 acres of winter pear trees this year.
  3. pearwood (the wood of the pear tree)
    • 1997, István Dancsó; László T. Németh (interviewer), “Művészlélek az élet peremén”, in Nógrád Megyei Hírlap[3], volume 8, number 9:
      S akkor miből szerezném be a nemes faanyagot: vadcseresznyét, tölgyet, körtét?
      And then how would I pay for the fine wood material: wild cherry, oak, pear?
  4. (colloquial) light bulb (electric source of light, especially a bulb-shaped incandescent lamp)
    • 2013, Szilárd Borbély, “Már elment a Mesijás?”, in Alföld[4], volume 64, number 6:
      A körte alig világít, 15 wattos izzó van benne, hogy ne fogyasszon sokat.
      The light bulb barely glows, it has a 15 Watt bulb so that it doesn't consume much.

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative körte körték
accusative körtét körtéket
dative körtének körtéknek
instrumental körtével körtékkel
causal-final körtéért körtékért
translative körtévé körtékké
terminative körtéig körtékig
essive-formal körteként körtékként
essive-modal
inessive körtében körtékben
superessive körtén körtéken
adessive körténél körtéknél
illative körtébe körtékbe
sublative körtére körtékre
allative körtéhez körtékhez
elative körtéből körtékből
delative körtéről körtékről
ablative körtétől körtéktől
Possessive forms of körte
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körtém körtéim
2nd person sing. körtéd körtéid
3rd person sing. körtéje körtéi
1st person plural körténk körtéink
2nd person plural körtétek körtéitek
3rd person plural körtéjük körtéik

Derived terms[edit]

References[edit]

  1. ^ Zaicz, Gábor. Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (’Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN