kötelező

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kötelez +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkøtɛlɛzøː]
  • (file)
  • Hyphenation: kö‧te‧le‧ző
  • Rhymes: -zøː

Participle[edit]

kötelező

  1. present participle of kötelez

Adjective[edit]

kötelező (comparative kötelezőbb, superlative legkötelezőbb)

  1. compulsory, obligatory, mandatory
    Coordinate terms: ajánlott, fakultatív
    Antonym: tilos

Declension[edit]

Inflection of kötelező
singular plural
nominative kötelező kötelezők
kötelezőek
accusative kötelezőt kötelezőket
kötelezőeket
dative kötelezőnek kötelezőknek
kötelezőeknek
instrumental kötelezővel kötelezőkkel
kötelezőekkel
causal-final kötelezőért kötelezőkért
kötelezőekért
translative kötelezővé kötelezőkké
kötelezőekké
terminative kötelezőig kötelezőkig
kötelezőekig
essive-formal kötelezőként kötelezőkként
kötelezőekként
essive-modal
inessive kötelezőben kötelezőkben
kötelezőekben
superessive kötelezőn kötelezőkön
kötelezőeken
adessive kötelezőnél kötelezőknél
kötelezőeknél
illative kötelezőbe kötelezőkbe
kötelezőekbe
sublative kötelezőre kötelezőkre
kötelezőekre
allative kötelezőhöz kötelezőkhöz
kötelezőekhez
elative kötelezőből kötelezőkből
kötelezőekből
delative kötelezőről kötelezőkről
kötelezőekről
ablative kötelezőtől kötelezőktől
kötelezőektől
non-attributive
possessive - singular
kötelezőé kötelezőké
kötelezőeké
non-attributive
possessive - plural
kötelezőéi kötelezőkéi
kötelezőekéi

Derived terms[edit]

Noun[edit]

kötelező (plural kötelezők)

  1. Ellipsis of kötelező biztosítás (compulsory insurance, for car owners)..
  2. Ellipsis of kötelező olvasmány (required reading, compulsory reading).

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kötelező kötelezők
accusative kötelezőt kötelezőket
dative kötelezőnek kötelezőknek
instrumental kötelezővel kötelezőkkel
causal-final kötelezőért kötelezőkért
translative kötelezővé kötelezőkké
terminative kötelezőig kötelezőkig
essive-formal kötelezőként kötelezőkként
essive-modal
inessive kötelezőben kötelezőkben
superessive kötelezőn kötelezőkön
adessive kötelezőnél kötelezőknél
illative kötelezőbe kötelezőkbe
sublative kötelezőre kötelezőkre
allative kötelezőhöz kötelezőkhöz
elative kötelezőből kötelezőkből
delative kötelezőről kötelezőkről
ablative kötelezőtől kötelezőktől
non-attributive
possessive - singular
kötelezőé kötelezőké
non-attributive
possessive - plural
kötelezőéi kötelezőkéi

Further reading[edit]