köztársasági
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]köztársaság + -i
Pronunciation
[edit]Adjective
[edit]köztársasági (not comparable)
Declension
[edit]Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | köztársasági | köztársaságiak |
accusative | köztársaságit | köztársaságiakat |
dative | köztársaságinak | köztársaságiaknak |
instrumental | köztársaságival | köztársaságiakkal |
causal-final | köztársaságiért | köztársaságiakért |
translative | köztársaságivá | köztársaságiakká |
terminative | köztársaságiig | köztársaságiakig |
essive-formal | köztársaságiként | köztársaságiakként |
essive-modal | — | — |
inessive | köztársaságiban | köztársaságiakban |
superessive | köztársaságin | köztársaságiakon |
adessive | köztársaságinál | köztársaságiaknál |
illative | köztársaságiba | köztársaságiakba |
sublative | köztársaságira | köztársaságiakra |
allative | köztársaságihoz | köztársaságiakhoz |
elative | köztársaságiból | köztársaságiakból |
delative | köztársaságiról | köztársaságiakról |
ablative | köztársaságitól | köztársaságiaktól |
non-attributive possessive - singular |
köztársaságié | köztársaságiaké |
non-attributive possessive - plural |
köztársaságiéi | köztársaságiakéi |
Further reading
[edit]- köztársasági in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN