kúl

See also: kul, KUL, kūl, kül, kůl, and kül-

Hungarian

Etymology

From English cool.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkuːl]

Adjective

kúl (comparative kúlabb, superlative legkúlabb)

1. (informal) cool (fashionable, macho, etc.)

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kúl	kúlak
accusative	kúlat	kúlakat
dative	kúlnak	kúlaknak
instrumental	kúllal	kúlakkal
causal-final	kúlért	kúlakért
translative	kúllá	kúlakká
terminative	kúlig	kúlakig
essive-formal	kúlként	kúlakként
essive-modal	—	—
inessive	kúlban	kúlakban
superessive	kúlon	kúlakon
adessive	kúlnál	kúlaknál
illative	kúlba	kúlakba
sublative	kúlra	kúlakra
allative	kúlhoz	kúlakhoz
elative	kúlból	kúlakból
delative	kúlról	kúlakról
ablative	kúltól	kúlaktól
non-attributive possessive - singular	kúlé	kúlaké
non-attributive possessive - plural	kúléi	kúlakéi

Synonyms

• klassz (slang)
• fasza (slang)
• menő

---

Icelandic

Etymology

Late 20th century, from English cool.

Pronunciation

• IPA^(key): /kʰuːl/
• Rhymes: -uːl

Adjective

kúl (indeclinable)

1. (informal) cool (fashionable, macho, etc.)

Synonyms

• kúlaður (slang)
• geðveikur