küldemény

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

küld (to send) +‎ -emény (noun-forming suffix indicating the object of action)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkyldɛmeːɲ]
  • Hyphenation: kül‧de‧mény

Noun

[edit]

küldemény (plural küldemények)

  1. delivery, consignment (an item to be sent, in transit or having been sent)
    Hyponyms: levél, csomag

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative küldemény küldemények
accusative küldeményt küldeményeket
dative küldeménynek küldeményeknek
instrumental küldeménnyel küldeményekkel
causal-final küldeményért küldeményekért
translative küldeménnyé küldeményekké
terminative küldeményig küldeményekig
essive-formal küldeményként küldeményekként
essive-modal
inessive küldeményben küldeményekben
superessive küldeményen küldeményeken
adessive küldeménynél küldeményeknél
illative küldeménybe küldeményekbe
sublative küldeményre küldeményekre
allative küldeményhez küldeményekhez
elative küldeményből küldeményekből
delative küldeményről küldeményekről
ablative küldeménytől küldeményektől
non-attributive
possessive - singular
küldeményé küldeményeké
non-attributive
possessive - plural
küldeményéi küldeményekéi
Possessive forms of küldemény
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. küldeményem küldeményeim
2nd person sing. küldeményed küldeményeid
3rd person sing. küldeménye küldeményei
1st person plural küldeményünk küldeményeink
2nd person plural küldeményetek küldeményeitek
3rd person plural küldeményük küldeményeik

Further reading

[edit]