kabala

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: kabała

English[edit]

Proper noun[edit]

kabala

  1. Alternative spelling of Kabballah

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From German Kabale ‎(intrigue, deceit). [1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɒbɒlɒ]
  • Hyphenation: ka‧ba‧la

Noun[edit]

kabala ‎(plural kabalák)

  1. talisman, mascot

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kabala kabalák
accusative kabalát kabalákat
dative kabalának kabaláknak
instrumental kabalával kabalákkal
causal-final kabaláért kabalákért
translative kabalává kabalákká
terminative kabaláig kabalákig
essive-formal kabalaként kabalákként
essive-modal
inessive kabalában kabalákban
superessive kabalán kabalákon
adessive kabalánál kabaláknál
illative kabalába kabalákba
sublative kabalára kabalákra
allative kabalához kabalákhoz
elative kabalából kabalákból
delative kabaláról kabalákról
ablative kabalától kabaláktól
Possessive forms of kabala
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kabalám kabaláim
2nd person sing. kabalád kabaláid
3rd person sing. kabalája kabalái
1st person plural kabalánk kabaláink
2nd person plural kabalátok kabaláitok
3rd person plural kabalájuk kabaláik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2