kaleidoszkóp

Hungarian[edit]

From German Kaleidoskop, from Ancient Greek καλός (kalós, “beautiful”) + εἶδος (eîdos, “shape”).^[1]

kaleidoszkóp (plural kaleidoszkópok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kaleidoszkóp	kaleidoszkópok
accusative	kaleidoszkópot	kaleidoszkópokat
dative	kaleidoszkópnak	kaleidoszkópoknak
instrumental	kaleidoszkóppal	kaleidoszkópokkal
causal-final	kaleidoszkópért	kaleidoszkópokért
translative	kaleidoszkóppá	kaleidoszkópokká
terminative	kaleidoszkópig	kaleidoszkópokig
essive-formal	kaleidoszkópként	kaleidoszkópokként
essive-modal	—	—
inessive	kaleidoszkópban	kaleidoszkópokban
superessive	kaleidoszkópon	kaleidoszkópokon
adessive	kaleidoszkópnál	kaleidoszkópoknál
illative	kaleidoszkópba	kaleidoszkópokba
sublative	kaleidoszkópra	kaleidoszkópokra
allative	kaleidoszkóphoz	kaleidoszkópokhoz
elative	kaleidoszkópból	kaleidoszkópokból
delative	kaleidoszkópról	kaleidoszkópokról
ablative	kaleidoszkóptól	kaleidoszkópoktól
non-attributive possessive - singular	kaleidoszkópé	kaleidoszkópoké
non-attributive possessive - plural	kaleidoszkópéi	kaleidoszkópokéi

Possessive forms of kaleidoszkóp
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kaleidoszkópom	kaleidoszkópjaim
2nd person sing.	kaleidoszkópod	kaleidoszkópjaid
3rd person sing.	kaleidoszkópja	kaleidoszkópjai
1st person plural	kaleidoszkópunk	kaleidoszkópjaink
2nd person plural	kaleidoszkópotok	kaleidoszkópjaitok
3rd person plural	kaleidoszkópjuk	kaleidoszkópjaik

^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
^ Siptár, Péter and Miklós Törkenczy. The Phonology of Hungarian. The Phonology of the World’s Languages. Oxford University Press, 2007. →ISBN, p. 17