kaptafa

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kapta (shoemaker's last) +‎ fa (wood)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkɒptɒfɒ]
  • Hyphenation: kap‧ta‧fa
  • Rhymes: -fɒ

Noun

[edit]

kaptafa (plural kaptafák)

  1. last (a tool for shaping or preserving the shape of shoes)
  2. (figuratively, often derogatory) cookie cutter, stereotype (a model or pattern applied without discrimination in procedures, processes or courses of action)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative kaptafa kaptafák
accusative kaptafát kaptafákat
dative kaptafának kaptafáknak
instrumental kaptafával kaptafákkal
causal-final kaptafáért kaptafákért
translative kaptafává kaptafákká
terminative kaptafáig kaptafákig
essive-formal kaptafaként kaptafákként
essive-modal
inessive kaptafában kaptafákban
superessive kaptafán kaptafákon
adessive kaptafánál kaptafáknál
illative kaptafába kaptafákba
sublative kaptafára kaptafákra
allative kaptafához kaptafákhoz
elative kaptafából kaptafákból
delative kaptafáról kaptafákról
ablative kaptafától kaptafáktól
non-attributive
possessive - singular
kaptafáé kaptafáké
non-attributive
possessive - plural
kaptafáéi kaptafákéi
Possessive forms of kaptafa
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kaptafám kaptafáim
2nd person sing. kaptafád kaptafáid
3rd person sing. kaptafája kaptafái
1st person plural kaptafánk kaptafáink
2nd person plural kaptafátok kaptafáitok
3rd person plural kaptafájuk kaptafáik

Derived terms

[edit]
Expressions

Further reading

[edit]
  • kaptafa in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN