kefekötő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

kefe +‎ kötő

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈkɛfɛkøtøː]
  • Hyphenation: ke‧fe‧kö‧tő

Noun[edit]

kefekötő ‎(plural kefekötők)

  1. brushmaker

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative kefekötő kefekötők
accusative kefekötőt kefekötőket
dative kefekötőnek kefekötőknek
instrumental kefekötővel kefekötőkkel
causal-final kefekötőért kefekötőkért
translative kefekötővé kefekötőkké
terminative kefekötőig kefekötőkig
essive-formal kefekötőként kefekötőkként
essive-modal
inessive kefekötőben kefekötőkben
superessive kefekötőn kefekötőkön
adessive kefekötőnél kefekötőknél
illative kefekötőbe kefekötőkbe
sublative kefekötőre kefekötőkre
allative kefekötőhöz kefekötőkhöz
elative kefekötőből kefekötőkből
delative kefekötőről kefekötőkről
ablative kefekötőtől kefekötőktől
Possessive forms of kefekötő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kefekötőm kefekötőim
2nd person sing. kefekötőd kefekötőid
3rd person sing. kefekötője kefekötői
1st person plural kefekötőnk kefekötőink
2nd person plural kefekötőtök kefekötőitek
3rd person plural kefekötőjük kefekötőik

Derived terms[edit]