kehely

Hungarian

Etymology

Either from a Slavic language, compare kelih, or from German Kelch.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛhɛj]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ke‧hely
• Rhymes: -ɛj

Noun

kehely (plural kelyhek)

1. chalice

   Synonyms: serleg, bokály, kupa

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)

	singular	plural
nominative	kehely	kelyhek
accusative	kelyhet	kelyheket
dative	kehelynek	kelyheknek
instrumental	kehellyel	kelyhekkel
causal-final	kehelyért	kelyhekért
translative	kehellyé	kelyhekké
terminative	kehelyig	kelyhekig
essive-formal	kehelyként	kelyhekként
essive-modal	—	—
inessive	kehelyben	kelyhekben
superessive	kelyhen	kelyheken
adessive	kehelynél	kelyheknél
illative	kehelybe	kelyhekbe
sublative	kehelyre	kelyhekre
allative	kehelyhez	kelyhekhez
elative	kehelyből	kelyhekből
delative	kehelyről	kelyhekről
ablative	kehelytől	kelyhektől
non-attributive possessive – singular	kehelyé	kelyheké
non-attributive possessive – plural	kehelyéi	kelyhekéi

Possessive forms of kehely

possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kelyhem	kelyheim
2nd person sing.	kelyhed	kelyheid
3rd person sing.	kelyhe	kelyhei
1st person plural	kelyhünk	kelyheink
2nd person plural	kelyhetek	kelyheitek
3rd person plural	kelyhük	kelyheik

See also

• Appendix:Hungarian words with metathesis
• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• kehely in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.