kiejtésű

From Wiktionary, the free dictionary
Archived revision by WingerBot (talk | contribs) as of 07:22, 9 October 2019.
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

Alternative forms

Etymology

kiejtés +‎ (adjective-forming suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈkijɛjteːʃyː]
  • Hyphenation: ki‧ej‧té‧sű

Adjective

kiejtésű (not comparable)

  1. of/with … pronunciation (e.g. words with the same, similar, or different pronunciations)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative kiejtésű kiejtésűek
accusative kiejtésűt kiejtésűeket
dative kiejtésűnek kiejtésűeknek
instrumental kiejtésűvel kiejtésűekkel
causal-final kiejtésűért kiejtésűekért
translative kiejtésűvé kiejtésűekké
terminative kiejtésűig kiejtésűekig
essive-formal kiejtésűként kiejtésűekként
essive-modal
inessive kiejtésűben kiejtésűekben
superessive kiejtésűn kiejtésűeken
adessive kiejtésűnél kiejtésűeknél
illative kiejtésűbe kiejtésűekbe
sublative kiejtésűre kiejtésűekre
allative kiejtésűhez kiejtésűekhez
elative kiejtésűből kiejtésűekből
delative kiejtésűről kiejtésűekről
ablative kiejtésűtől kiejtésűektől
non-attributive
possessive - singular
kiejtésűé kiejtésűeké
non-attributive
possessive - plural
kiejtésűéi kiejtésűekéi

(in terms of homophones, homographs, homonyms, synonyms etc.)