légyott
Hungarian
Etymology
From légy (“be”, the second-person singular subjunctive present tense of van/lesz) + ott (“there”), literally: be there. Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
Noun
légyott (plural légyottok)
- (literary, dated) tryst (a prearranged meeting between lovers to meet at a specific place and time)
- Synonyms: randevú, (literary) találka, (archaic) pásztoróra, (colloquial) randi, találkozó
Declension
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | légyott | légyottok |
accusative | légyottot | légyottokat |
dative | légyottnak | légyottoknak |
instrumental | légyottal | légyottokkal |
causal-final | légyottért | légyottokért |
translative | légyottá | légyottokká |
terminative | légyottig | légyottokig |
essive-formal | légyottként | légyottokként |
essive-modal | — | — |
inessive | légyottban | légyottokban |
superessive | légyotton | légyottokon |
adessive | légyottnál | légyottoknál |
illative | légyottba | légyottokba |
sublative | légyottra | légyottokra |
allative | légyotthoz | légyottokhoz |
elative | légyottból | légyottokból |
delative | légyottról | légyottokról |
ablative | légyottól | légyottoktól |
non-attributive possessive - singular |
légyotté | légyottoké |
non-attributive possessive - plural |
légyottéi | légyottokéi |
Possessive forms of légyott | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | légyottom | légyottjaim |
2nd person sing. | légyottod | légyottjaid |
3rd person sing. | légyottja | légyottjai |
1st person plural | légyottunk | légyottjaink |
2nd person plural | légyottotok | légyottjaitok |
3rd person plural | légyottjuk | légyottjaik |
Derived terms
References
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
- légyott in Bárczi, Géza and László Országh: A magyar nyelv értelmező szótára (“An Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN