Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search



lény +‎ -eg, created during the Hungarian language reform which took place in the 18th–19th centuries.


  • IPA(key): [ˈleːɲɛɡ]
  • (file)
  • Hyphenation: lé‧nyeg


lényeg (plural lényegek)

  1. essence, substance (the vital and most important part)


Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lényeg lényegek
accusative lényeget lényegeket
dative lényegnek lényegeknek
instrumental lényeggel lényegekkel
causal-final lényegért lényegekért
translative lényeggé lényegekké
terminative lényegig lényegekig
essive-formal lényegként lényegekként
inessive lényegben lényegekben
superessive lényegen lényegeken
adessive lényegnél lényegeknél
illative lényegbe lényegekbe
sublative lényegre lényegekre
allative lényeghez lényegekhez
elative lényegből lényegekből
delative lényegről lényegekről
ablative lényegtől lényegektől
Possessive forms of lényeg
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lényegem lényegeim
2nd person sing. lényeged lényegeid
3rd person sing. lényege lényegei
1st person plural lényegünk lényegeink
2nd person plural lényegetek lényegeitek
3rd person plural lényegük lényegeik

Derived terms[edit]