lény
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]From the le- stem of the verb lesz (“will be”) + -ny (nominal-forming suffix). Created by Mihály Helmeczy during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.[1]
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]lény (plural lények)
Declension
[edit]Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | lény | lények |
accusative | lényt | lényeket |
dative | lénynek | lényeknek |
instrumental | lénnyel | lényekkel |
causal-final | lényért | lényekért |
translative | lénnyé | lényekké |
terminative | lényig | lényekig |
essive-formal | lényként | lényekként |
essive-modal | — | — |
inessive | lényben | lényekben |
superessive | lényen | lényeken |
adessive | lénynél | lényeknél |
illative | lénybe | lényekbe |
sublative | lényre | lényekre |
allative | lényhez | lényekhez |
elative | lényből | lényekből |
delative | lényről | lényekről |
ablative | lénytől | lényektől |
non-attributive possessive - singular |
lényé | lényeké |
non-attributive possessive - plural |
lényéi | lényekéi |
Possessive forms of lény | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | lényem | lényeim |
2nd person sing. | lényed | lényeid |
3rd person sing. | lénye | lényei |
1st person plural | lényünk | lényeink |
2nd person plural | lényetek | lényeitek |
3rd person plural | lényük | lényeik |
Derived terms
[edit]Compound words
See also
[edit]The seven sz-v stem verbs
Indicative 1st-p. sg. |
eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek |
Infinitive | enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni | Pres. part. | evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő | |
Past 1st p. sg. |
ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem |
Verbal nouns |
evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés | |||
Imperative 1st-p. sg. |
egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek | Past 3rd sg. | evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett | Other nouns |
étel, ital, hitel, vitel, | (lét,) tétel, vétel |
(obs./archaic | őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) | — | lény, tény, vény |
References
[edit]- ^ lény in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
[edit]- lény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN