lókupec

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

+‎ kupec

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈloːkupɛt͡s]
  • Hyphenation: ló‧ku‧pec
  • Rhymes: -ɛt͡s

Noun

[edit]

lókupec (plural lókupecek)

  1. horsetrader, horsedealer

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lókupec lókupecek
accusative lókupecet lókupeceket
dative lókupecnek lókupeceknek
instrumental lókupeccel lókupecekkel
causal-final lókupecért lókupecekért
translative lókupeccé lókupecekké
terminative lókupecig lókupecekig
essive-formal lókupecként lókupecekként
essive-modal
inessive lókupecben lókupecekben
superessive lókupecen lókupeceken
adessive lókupecnél lókupeceknél
illative lókupecbe lókupecekbe
sublative lókupecre lókupecekre
allative lókupechez lókupecekhez
elative lókupecből lókupecekből
delative lókupecről lókupecekről
ablative lókupectől lókupecektől
non-attributive
possessive - singular
lókupecé lókupeceké
non-attributive
possessive - plural
lókupecéi lókupecekéi
Possessive forms of lókupec
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lókupecem lókupeceim
2nd person sing. lókupeced lókupeceid
3rd person sing. lókupece lókupecei
1st person plural lókupecünk lókupeceink
2nd person plural lókupecetek lókupeceitek
3rd person plural lókupecük lókupeceik

Further reading

[edit]
  • lókupec in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN