lejtő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

present participle of lejt

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈlɛjtøː/
  • Hyphenation: lej‧tő

Noun[edit]

lejtő ‎(plural lejtők)

  1. slope

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, front rounded harmony)
singular plural
nominative lejtő lejtők
accusative lejtőt lejtőket
dative lejtőnek lejtőknek
instrumental lejtővel lejtőkkel
causal-final lejtőért lejtőkért
translative lejtővé lejtőkké
terminative lejtőig lejtőkig
essive-formal lejtőként lejtőkként
essive-modal
inessive lejtőben lejtőkben
superessive lejtőn lejtőkön
adessive lejtőnél lejtőknél
illative lejtőbe lejtőkbe
sublative lejtőre lejtőkre
allative lejtőhöz lejtőkhöz
elative lejtőből lejtőkből
delative lejtőről lejtőkről
ablative lejtőtől lejtőktől
Possessive forms of lejtő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lejtőm lejtőim
2nd person sing. lejtőd lejtőid
3rd person sing. lejtője lejtői
1st person plural lejtőnk lejtőink
2nd person plural lejtőtök lejtőitek
3rd person plural lejtőjük lejtőik

Derived terms[edit]