lelkesedés

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

lelkesedik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈlɛlkɛʃɛdeːʃ]
  • Hyphenation: lel‧ke‧se‧dés

Noun[edit]

lelkesedés (plural lelkesedések)

  1. enthusiasm, zest

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lelkesedés lelkesedések
accusative lelkesedést lelkesedéseket
dative lelkesedésnek lelkesedéseknek
instrumental lelkesedéssel lelkesedésekkel
causal-final lelkesedésért lelkesedésekért
translative lelkesedéssé lelkesedésekké
terminative lelkesedésig lelkesedésekig
essive-formal lelkesedésként lelkesedésekként
essive-modal
inessive lelkesedésben lelkesedésekben
superessive lelkesedésen lelkesedéseken
adessive lelkesedésnél lelkesedéseknél
illative lelkesedésbe lelkesedésekbe
sublative lelkesedésre lelkesedésekre
allative lelkesedéshez lelkesedésekhez
elative lelkesedésből lelkesedésekből
delative lelkesedésről lelkesedésekről
ablative lelkesedéstől lelkesedésektől
Possessive forms of lelkesedés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lelkesedésem lelkesedéseim
2nd person sing. lelkesedésed lelkesedéseid
3rd person sing. lelkesedése lelkesedései
1st person plural lelkesedésünk lelkesedéseink
2nd person plural lelkesedésetek lelkesedéseitek
3rd person plural lelkesedésük lelkesedéseik