mérleg
See also: Mérleg
Hungarian
[edit]
Etymology
[edit]mér + -leg, created by Ferenc Toldy during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]mérleg (plural mérlegek)
Declension
[edit]| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | mérleg | mérlegek |
| accusative | mérleget | mérlegeket |
| dative | mérlegnek | mérlegeknek |
| instrumental | mérleggel | mérlegekkel |
| causal-final | mérlegért | mérlegekért |
| translative | mérleggé | mérlegekké |
| terminative | mérlegig | mérlegekig |
| essive-formal | mérlegként | mérlegekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mérlegben | mérlegekben |
| superessive | mérlegen | mérlegeken |
| adessive | mérlegnél | mérlegeknél |
| illative | mérlegbe | mérlegekbe |
| sublative | mérlegre | mérlegekre |
| allative | mérleghez | mérlegekhez |
| elative | mérlegből | mérlegekből |
| delative | mérlegről | mérlegekről |
| ablative | mérlegtől | mérlegektől |
| non-attributive possessive – singular |
mérlegé | mérlegeké |
| non-attributive possessive – plural |
mérlegéi | mérlegekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | mérlegem | mérlegeim |
| 2nd person sing. | mérleged | mérlegeid |
| 3rd person sing. | mérlege | mérlegei |
| 1st person plural | mérlegünk | mérlegeink |
| 2nd person plural | mérlegetek | mérlegeitek |
| 3rd person plural | mérlegük | mérlegeik |
Derived terms
[edit]Compound words
Further reading
[edit]- mérleg in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.