mókus
Jump to navigation
Jump to search
See also: mokus
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From an otherwise unattested stem + -us (diminutive suffix).[1]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
mókus (plural mókusok)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | mókus | mókusok |
| accusative | mókust | mókusokat |
| dative | mókusnak | mókusoknak |
| instrumental | mókussal | mókusokkal |
| causal-final | mókusért | mókusokért |
| translative | mókussá | mókusokká |
| terminative | mókusig | mókusokig |
| essive-formal | mókusként | mókusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | mókusban | mókusokban |
| superessive | mókuson | mókusokon |
| adessive | mókusnál | mókusoknál |
| illative | mókusba | mókusokba |
| sublative | mókusra | mókusokra |
| allative | mókushoz | mókusokhoz |
| elative | mókusból | mókusokból |
| delative | mókusról | mókusokról |
| ablative | mókustól | mókusoktól |
| non-attributive possessive - singular |
mókusé | mókusoké |
| non-attributive possessive - plural |
mókuséi | mókusokéi |
| Possessive forms of mókus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | mókusom | mókusaim |
| 2nd person sing. | mókusod | mókusaid |
| 3rd person sing. | mókusa | mókusai |
| 1st person plural | mókusunk | mókusaink |
| 2nd person plural | mókusotok | mókusaitok |
| 3rd person plural | mókusuk | mókusaik |
Derived terms[edit]
Compound words
References[edit]
- ^ mókus in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading[edit]
- mókus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN