műkedvelő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

+‎ kedvelő

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmyːkɛdvɛløː]
  • Hyphenation: mű‧ked‧ve‧lő

Adjective[edit]

műkedvelő (comparative műkedvelőbb, superlative legműkedvelőbb)

  1. amateur (non-professional)

Noun[edit]

műkedvelő ‎(plural műkedvelők)

  1. amateur (non-professional)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative műkedvelő műkedvelők
accusative műkedvelőt műkedvelőket
dative műkedvelőnek műkedvelőknek
instrumental műkedvelővel műkedvelőkkel
causal-final műkedvelőért műkedvelőkért
translative műkedvelővé műkedvelőkké
terminative műkedvelőig műkedvelőkig
essive-formal műkedvelőként műkedvelőkként
essive-modal
inessive műkedvelőben műkedvelőkben
superessive műkedvelőn műkedvelőkön
adessive műkedvelőnél műkedvelőknél
illative műkedvelőbe műkedvelőkbe
sublative műkedvelőre műkedvelőkre
allative műkedvelőhöz műkedvelőkhöz
elative műkedvelőből műkedvelőkből
delative műkedvelőről műkedvelőkről
ablative műkedvelőtől műkedvelőktől
Possessive forms of műkedvelő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. műkedvelőm műkedvelőim
2nd person sing. műkedvelőd műkedvelőid
3rd person sing. műkedvelője műkedvelői
1st person plural műkedvelőnk műkedvelőink
2nd person plural műkedvelőtök műkedvelőitek
3rd person plural műkedvelőjük műkedvelőik