Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Marionett



From German Marionette, from French marionnette, diminutive of Marion, diminutive of Marie (Mary).[1]


  • IPA(key): [ˈmɒrijonɛtː]
  • Hyphenation: ma‧ri‧o‧nett
  • Rhymes: -ɛtː


marionett (plural marionettek)

  1. (theater) marionette (a string puppet)
  2. (figuratively) puppet (a person or a group who is easily influenced or controlled by another)


Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative marionett marionettek
accusative marionettet marionetteket
dative marionettnek marionetteknek
instrumental marionettel marionettekkel
causal-final marionettért marionettekért
translative marionetté marionettekké
terminative marionettig marionettekig
essive-formal marionettként marionettekként
inessive marionettben marionettekben
superessive marionetten marionetteken
adessive marionettnél marionetteknél
illative marionettbe marionettekbe
sublative marionettre marionettekre
allative marionetthez marionettekhez
elative marionettből marionettekből
delative marionettről marionettekről
ablative marionettől marionettektől
possessive - singular
marionetté marionetteké
possessive - plural
marionettéi marionettekéi
Possessive forms of marionett
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. marionettem marionettjeim
2nd person sing. marionetted marionettjeid
3rd person sing. marionettje marionettjei
1st person plural marionettünk marionettjeink
2nd person plural marionettetek marionettjeitek
3rd person plural marionettjük marionettjeik

Derived terms[edit]

Compound words

See also[edit]


  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading[edit]