megengedett

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

megenged +‎ -ett

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛɡɛŋɡɛdɛtː]
  • Hyphenation: meg‧en‧ge‧dett

Adjective[edit]

megengedett (comparative megengedettebb, superlative legmegengedettebb)

  1. allowed

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megengedett megengedettek
accusative megengedettet megengedetteket
dative megengedettnek megengedetteknek
instrumental megengedettel megengedettekkel
causal-final megengedettért megengedettekért
translative megengedetté megengedettekké
terminative megengedettig megengedettekig
essive-formal megengedettként megengedettekként
essive-modal
inessive megengedettben megengedettekben
superessive megengedetten megengedetteken
adessive megengedettnél megengedetteknél
illative megengedettbe megengedettekbe
sublative megengedettre megengedettekre
allative megengedetthez megengedettekhez
elative megengedettből megengedettekből
delative megengedettről megengedettekről
ablative megengedettől megengedettektől

Verb[edit]

megengedett

  1. past participle of megenged
  2. third-person singular indicative past indefinite of megenged