megfélemlítés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

megfélemlít (to intimidate) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛkfeːlɛmliːteːʃ]
  • Hyphenation: meg‧fé‧lem‧lí‧tés

Noun[edit]

megfélemlítés (plural megfélemlítések)

  1. intimidation

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megfélemlítés megfélemlítések
accusative megfélemlítést megfélemlítéseket
dative megfélemlítésnek megfélemlítéseknek
instrumental megfélemlítéssel megfélemlítésekkel
causal-final megfélemlítésért megfélemlítésekért
translative megfélemlítéssé megfélemlítésekké
terminative megfélemlítésig megfélemlítésekig
essive-formal megfélemlítésként megfélemlítésekként
essive-modal megfélemlítésül
inessive megfélemlítésben megfélemlítésekben
superessive megfélemlítésen megfélemlítéseken
adessive megfélemlítésnél megfélemlítéseknél
illative megfélemlítésbe megfélemlítésekbe
sublative megfélemlítésre megfélemlítésekre
allative megfélemlítéshez megfélemlítésekhez
elative megfélemlítésből megfélemlítésekből
delative megfélemlítésről megfélemlítésekről
ablative megfélemlítéstől megfélemlítésektől
non-attributive
possessive - singular
megfélemlítésé megfélemlítéseké
non-attributive
possessive - plural
megfélemlítéséi megfélemlítésekéi
Possessive forms of megfélemlítés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megfélemlítésem megfélemlítéseim
2nd person sing. megfélemlítésed megfélemlítéseid
3rd person sing. megfélemlítése megfélemlítései
1st person plural megfélemlítésünk megfélemlítéseink
2nd person plural megfélemlítésetek megfélemlítéseitek
3rd person plural megfélemlítésük megfélemlítéseik