megtagadás

Hungarian

Etymology

megtagad (“to deny, refuse, renounce”) +‎ -ás (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛktɒɡɒdaːʃ]
• Hyphenation: meg‧ta‧ga‧dás
• Rhymes: -aːʃ

Noun

megtagadás (usually uncountable, plural megtagadások)

1. verbal noun of megtagad: refusal, denial

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	megtagadás	megtagadások
accusative	megtagadást	megtagadásokat
dative	megtagadásnak	megtagadásoknak
instrumental	megtagadással	megtagadásokkal
causal-final	megtagadásért	megtagadásokért
translative	megtagadássá	megtagadásokká
terminative	megtagadásig	megtagadásokig
essive-formal	megtagadásként	megtagadásokként
essive-modal	megtagadásul	—
inessive	megtagadásban	megtagadásokban
superessive	megtagadáson	megtagadásokon
adessive	megtagadásnál	megtagadásoknál
illative	megtagadásba	megtagadásokba
sublative	megtagadásra	megtagadásokra
allative	megtagadáshoz	megtagadásokhoz
elative	megtagadásból	megtagadásokból
delative	megtagadásról	megtagadásokról
ablative	megtagadástól	megtagadásoktól
non-attributive possessive - singular	megtagadásé	megtagadásoké
non-attributive possessive - plural	megtagadáséi	megtagadásokéi

Possessive forms of megtagadás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	megtagadásom	megtagadásaim
2nd person sing.	megtagadásod	megtagadásaid
3rd person sing.	megtagadása	megtagadásai
1st person plural	megtagadásunk	megtagadásaink
2nd person plural	megtagadásotok	megtagadásaitok
3rd person plural	megtagadásuk	megtagadásaik

Derived terms

• önmegtagadás
• parancsmegtagadás
• szolgálatmegtagadás
• szolgáltatásmegtagadás