melléktermék

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

mellék +‎ termék

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛlːeːktɛrmeːk]
  • Hyphenation: mel‧lék‧ter‧mék

Noun[edit]

melléktermék (plural melléktermékek)

  1. byproduct

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative melléktermék melléktermékek
accusative mellékterméket melléktermékeket
dative mellékterméknek melléktermékeknek
instrumental melléktermékkel melléktermékekkel
causal-final melléktermékért melléktermékekért
translative melléktermékké melléktermékekké
terminative melléktermékig melléktermékekig
essive-formal melléktermékként melléktermékekként
essive-modal
inessive melléktermékben melléktermékekben
superessive mellékterméken melléktermékeken
adessive mellékterméknél melléktermékeknél
illative melléktermékbe melléktermékekbe
sublative melléktermékre melléktermékekre
allative melléktermékhez melléktermékekhez
elative melléktermékből melléktermékekből
delative melléktermékről melléktermékekről
ablative mellékterméktől melléktermékektől
Possessive forms of melléktermék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. melléktermékem melléktermékeim
2nd person sing. mellékterméked melléktermékeid
3rd person sing. mellékterméke melléktermékei
1st person plural melléktermékünk melléktermékeink
2nd person plural mellékterméketek melléktermékeitek
3rd person plural melléktermékük melléktermékeik