minő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Contraction of mi +‎ nemű

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈminøː]
  • Hyphenation: mi‧nő

Pronoun[edit]

minő

  1. (interrogative, archaic, poetic) what? what kind of?

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative minő minők
accusative minőt minőket
dative minőnek minőknek
instrumental minővel minőkkel
causal-final minőért minőkért
translative minővé minőkké
terminative minőig minőkig
essive-formal minőként minőkként
essive-modal
inessive minőben minőkben
superessive minőn minőkön
adessive minőnél minőknél
illative minőbe minőkbe
sublative minőre minőkre
allative minőhöz minőkhöz
elative minőből minőkből
delative minőről minőkről
ablative minőtől minőktől

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

References[edit]

  • Pusztai Ferenc, Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003, ISBN 963 05 7874 3