ministráns

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Alternative forms

[edit]

Etymology

[edit]

From German Ministrant (altar server).[1] With -áns ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈminiʃtraːnʃ]
  • Hyphenation: mi‧nist‧ráns

Noun

[edit]

ministráns (plural ministránsok)

  1. (Christianity) altar server (layperson, often a child or adolescent, who assists a member of the clergy during a Christian liturgy)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative ministráns ministránsok
accusative ministránst ministránsokat
dative ministránsnak ministránsoknak
instrumental ministránssal ministránsokkal
causal-final ministránsért ministránsokért
translative ministránssá ministránsokká
terminative ministránsig ministránsokig
essive-formal ministránsként ministránsokként
essive-modal
inessive ministránsban ministránsokban
superessive ministránson ministránsokon
adessive ministránsnál ministránsoknál
illative ministránsba ministránsokba
sublative ministránsra ministránsokra
allative ministránshoz ministránsokhoz
elative ministránsból ministránsokból
delative ministránsról ministránsokról
ablative ministránstól ministránsoktól
non-attributive
possessive - singular
ministránsé ministránsoké
non-attributive
possessive - plural
ministránséi ministránsokéi
Possessive forms of ministráns
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. ministránsom ministránsaim
2nd person sing. ministránsod ministránsaid
3rd person sing. ministránsa ministránsai
1st person plural ministránsunk ministránsaink
2nd person plural ministránsotok ministránsaitok
3rd person plural ministránsuk ministránsaik
[edit]

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]