munkahely

Hungarian

Etymology

munka (“work”) +‎ hely (“place”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmuŋkɒɦɛj]
• Hyphenation: mun‧ka‧hely
• Rhymes: -ɛj

Noun

munkahely (plural munkahelyek)

1. workplace, work (the place where one is employed)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	munkahely	munkahelyek
accusative	munkahelyet	munkahelyeket
dative	munkahelynek	munkahelyeknek
instrumental	munkahellyel	munkahelyekkel
causal-final	munkahelyért	munkahelyekért
translative	munkahellyé	munkahelyekké
terminative	munkahelyig	munkahelyekig
essive-formal	munkahelyként	munkahelyekként
essive-modal	—	—
inessive	munkahelyben	munkahelyekben
superessive	munkahelyen	munkahelyeken
adessive	munkahelynél	munkahelyeknél
illative	munkahelybe	munkahelyekbe
sublative	munkahelyre	munkahelyekre
allative	munkahelyhez	munkahelyekhez
elative	munkahelyből	munkahelyekből
delative	munkahelyről	munkahelyekről
ablative	munkahelytől	munkahelyektől
non-attributive possessive - singular	munkahelyé	munkahelyeké
non-attributive possessive - plural	munkahelyéi	munkahelyekéi

Possessive forms of munkahely
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	munkahelyem	munkahelyeim
2nd person sing.	munkahelyed	munkahelyeid
3rd person sing.	munkahelye	munkahelyei
1st person plural	munkahelyünk	munkahelyeink
2nd person plural	munkahelyetek	munkahelyeitek
3rd person plural	munkahelyük	munkahelyeik

Derived terms

• munkahelyi
• munkahelyű

 

See also

• Appendix:Hungarian words with ly

Further reading

• munkahely in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN