munkanélküli

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

munka +‎ nélküli

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmuŋkɒneːlkyli]
  • Hyphenation: mun‧ka‧nél‧kü‧li

Noun[edit]

munkanélküli (plural munkanélküliek)

  1. unemployed (person)
    a munkanélküliek - the unemployed

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative munkanélküli munkanélküliek
accusative munkanélkülit munkanélkülieket
dative munkanélkülinek munkanélkülieknek
instrumental munkanélkülivel munkanélküliekkel
causal-final munkanélküliért munkanélküliekért
translative munkanélkülivé munkanélküliekké
terminative munkanélküliig munkanélküliekig
essive-formal munkanélküliként munkanélküliekként
essive-modal
inessive munkanélküliben munkanélküliekben
superessive munkanélkülin munkanélkülieken
adessive munkanélkülinél munkanélkülieknél
illative munkanélkülibe munkanélküliekbe
sublative munkanélkülire munkanélküliekre
allative munkanélkülihez munkanélküliekhez
elative munkanélküliből munkanélküliekből
delative munkanélküliről munkanélküliekről
ablative munkanélkülitől munkanélküliektől
Possessive forms of munkanélküli
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. munkanélkülim munkanélkülijeim
2nd person sing. munkanélkülid munkanélkülijeid
3rd person sing. munkanélkülije munkanélkülijei
1st person plural munkanélkülink munkanélkülijeink
2nd person plural munkanélkülitek munkanélkülijeitek
3rd person plural munkanélkülijük munkanélkülijeik

Usage notes[edit]

In an adjective role, it is written in two words:

munka nélküli színész - unemployed actor

Derived terms[edit]