nirvána

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: nirvana and Nirvana

Czech[edit]

Noun[edit]

nirvána f

  1. nirvana (Buddhist state of bliss)

Further reading[edit]

  • nirvána in Kartotéka Novočeského lexikálního archivu
  • nirvána in Slovník spisovného jazyka českého, 1960–1971, 1989

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From the German Nirwana, from the English nirvana, from the Sanskrit निर्वाण (nirvāṇa, act of extinguishing).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈnirvaːnɒ]
  • Hyphenation: nir‧vá‧na

Noun[edit]

nirvána (plural nirvánák)

  1. nirvana

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nirvána nirvánák
accusative nirvánát nirvánákat
dative nirvánának nirvánáknak
instrumental nirvánával nirvánákkal
causal-final nirvánáért nirvánákért
translative nirvánává nirvánákká
terminative nirvánáig nirvánákig
essive-formal nirvánaként nirvánákként
essive-modal
inessive nirvánában nirvánákban
superessive nirvánán nirvánákon
adessive nirvánánál nirvánáknál
illative nirvánába nirvánákba
sublative nirvánára nirvánákra
allative nirvánához nirvánákhoz
elative nirvánából nirvánákból
delative nirvánáról nirvánákról
ablative nirvánától nirvánáktól
Possessive forms of nirvána
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nirvánám nirvánáim
2nd person sing. nirvánád nirvánáid
3rd person sing. nirvánája nirvánái
1st person plural nirvánánk nirvánáink
2nd person plural nirvánátok nirvánáitok
3rd person plural nirvánájuk nirvánáik