nonszensz

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From English nonsense.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈnonsɛns]
  • Hyphenation: non‧szensz

Noun[edit]

nonszensz ‎(plural nonszenszek)

  1. nonsense

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nonszensz nonszenszek
accusative nonszenszt nonszenszeket
dative nonszensznek nonszenszeknek
instrumental nonszensszel nonszenszekkel
causal-final nonszenszért nonszenszekért
translative nonszensszé nonszenszekké
terminative nonszenszig nonszenszekig
essive-formal nonszenszként nonszenszekként
essive-modal
inessive nonszenszben nonszenszekben
superessive nonszenszen nonszenszeken
adessive nonszensznél nonszenszeknél
illative nonszenszbe nonszenszekbe
sublative nonszenszre nonszenszekre
allative nonszenszhez nonszenszekhez
elative nonszenszből nonszenszekből
delative nonszenszről nonszenszekről
ablative nonszensztől nonszenszektől
Possessive forms of nonszensz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nonszenszem nonszenszeim
2nd person sing. nonszenszed nonszenszeid
3rd person sing. nonszensze nonszenszei
1st person plural nonszenszünk nonszenszeink
2nd person plural nonszenszetek nonszenszeitek
3rd person plural nonszenszük nonszenszeik

Synonyms[edit]

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2