nyelvészetek

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲɛlveːsɛtɛk]
  • Hyphenation: nyel‧vé‧sze‧tek

Etymology 1[edit]

nyelvész +‎ -etek (possessive suffix)

Noun[edit]

nyelvészetek

  1. second-person plural (single possession) possessive of nyelvész
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nyelvészetek
accusative nyelvészeteket
dative nyelvészeteknek
instrumental nyelvészetekkel
causal-final nyelvészetekért
translative nyelvészetekké
terminative nyelvészetekig
essive-formal nyelvészetekként
essive-modal nyelvészetekül
inessive nyelvészetekben
superessive nyelvészeteken
adessive nyelvészeteknél
illative nyelvészetekbe
sublative nyelvészetekre
allative nyelvészetekhez
elative nyelvészetekből
delative nyelvészetekről
ablative nyelvészetektől

Etymology 2[edit]

nyelvészet +‎ -ek

Noun[edit]

nyelvészetek

  1. nominative plural of nyelvészet