nyomtató

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nyomtat +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲomtɒtoː]
  • Hyphenation: nyom‧ta‧tó
  • Rhymes: -toː

Participle[edit]

nyomtató

  1. present participle of nyomtat

Noun[edit]

nyomtató (plural nyomtatók)

  1. (computer hardware) printer

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative nyomtató nyomtatók
accusative nyomtatót nyomtatókat
dative nyomtatónak nyomtatóknak
instrumental nyomtatóval nyomtatókkal
causal-final nyomtatóért nyomtatókért
translative nyomtatóvá nyomtatókká
terminative nyomtatóig nyomtatókig
essive-formal nyomtatóként nyomtatókként
essive-modal
inessive nyomtatóban nyomtatókban
superessive nyomtatón nyomtatókon
adessive nyomtatónál nyomtatóknál
illative nyomtatóba nyomtatókba
sublative nyomtatóra nyomtatókra
allative nyomtatóhoz nyomtatókhoz
elative nyomtatóból nyomtatókból
delative nyomtatóról nyomtatókról
ablative nyomtatótól nyomtatóktól
non-attributive
possessive - singular
nyomtatóé nyomtatóké
non-attributive
possessive - plural
nyomtatóéi nyomtatókéi
Possessive forms of nyomtató
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyomtatóm nyomtatóim
2nd person sing. nyomtatód nyomtatóid
3rd person sing. nyomtatója nyomtatói
1st person plural nyomtatónk nyomtatóink
2nd person plural nyomtatótok nyomtatóitok
3rd person plural nyomtatójuk nyomtatóik

Derived terms[edit]

Further reading[edit]