nyugtalanság

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

nyugtalan +‎ -ság

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈɲuktɒlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: nyug‧ta‧lan‧ság

Noun[edit]

nyugtalanság (plural nyugtalanságok)

  1. restlessness, disquiet, disquietude, uneasiness, anxiety, inquietude
  2. unrest, agitation, disturbance, turbulence, turmoil (a state of trouble and confusion, especially in a political context)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative nyugtalanság nyugtalanságok
accusative nyugtalanságot nyugtalanságokat
dative nyugtalanságnak nyugtalanságoknak
instrumental nyugtalansággal nyugtalanságokkal
causal-final nyugtalanságért nyugtalanságokért
translative nyugtalansággá nyugtalanságokká
terminative nyugtalanságig nyugtalanságokig
essive-formal nyugtalanságként nyugtalanságokként
essive-modal
inessive nyugtalanságban nyugtalanságokban
superessive nyugtalanságon nyugtalanságokon
adessive nyugtalanságnál nyugtalanságoknál
illative nyugtalanságba nyugtalanságokba
sublative nyugtalanságra nyugtalanságokra
allative nyugtalansághoz nyugtalanságokhoz
elative nyugtalanságból nyugtalanságokból
delative nyugtalanságról nyugtalanságokról
ablative nyugtalanságtól nyugtalanságoktól
Possessive forms of nyugtalanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nyugtalanságom nyugtalanságaim
2nd person sing. nyugtalanságod nyugtalanságaid
3rd person sing. nyugtalansága nyugtalanságai
1st person plural nyugtalanságunk nyugtalanságaink
2nd person plural nyugtalanságotok nyugtalanságaitok
3rd person plural nyugtalanságuk nyugtalanságaik