Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search



From the German Omnibus, from the French (voiture) omnibus "(carriage) for all", from the Latin omnibus (for all), from omnis (all).


  • IPA(key): [ˈomnibus]
  • Hyphenation: om‧ni‧busz


omnibusz (plural omnibuszok)

  1. horse-drawn omnibus


Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative omnibusz omnibuszok
accusative omnibuszt omnibuszokat
dative omnibusznak omnibuszoknak
instrumental omnibusszal omnibuszokkal
causal-final omnibuszért omnibuszokért
translative omnibusszá omnibuszokká
terminative omnibuszig omnibuszokig
essive-formal omnibuszként omnibuszokként
inessive omnibuszban omnibuszokban
superessive omnibuszon omnibuszokon
adessive omnibusznál omnibuszoknál
illative omnibuszba omnibuszokba
sublative omnibuszra omnibuszokra
allative omnibuszhoz omnibuszokhoz
elative omnibuszból omnibuszokból
delative omnibuszról omnibuszokról
ablative omnibusztól omnibuszoktól
Possessive forms of omnibusz
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. omnibuszom omnibuszaim
2nd person sing. omnibuszod omnibuszaid
3rd person sing. omnibusza omnibuszai
1st person plural omnibuszunk omnibuszaink
2nd person plural omnibuszotok omnibuszaitok
3rd person plural omnibuszuk omnibuszaik

See also[edit]