pékség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

pék (baker) +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈpeːkʃeːɡ]
  • Hyphenation: pék‧ség
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

pékség (plural pékségek)

  1. bakery (a shop in which bread and such is baked and sold)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative pékség pékségek
accusative pékséget pékségeket
dative pékségnek pékségeknek
instrumental pékséggel pékségekkel
causal-final pékségért pékségekért
translative pékséggé pékségekké
terminative pékségig pékségekig
essive-formal pékségként pékségekként
essive-modal
inessive pékségben pékségekben
superessive pékségen pékségeken
adessive pékségnél pékségeknél
illative pékségbe pékségekbe
sublative pékségre pékségekre
allative pékséghez pékségekhez
elative pékségből pékségekből
delative pékségről pékségekről
ablative pékségtől pékségektől
non-attributive
possessive - singular
pékségé pékségeké
non-attributive
possessive - plural
pékségéi pékségekéi
Possessive forms of pékség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pékségem pékségeim
2nd person sing. pékséged pékségeid
3rd person sing. péksége pékségei
1st person plural pékségünk pékségeink
2nd person plural pékségetek pékségeitek
3rd person plural pékségük pékségeik

Further reading

[edit]
  • pékség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN