perturbáció

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Latin perturbatio[1] with +‎ -áció ending.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈpɛrturbaːt͡siʲoː/
  • Hyphenation: per‧tur‧bá‧ció

Noun[edit]

perturbáció ‎(plural perturbációk)

  1. (physics) perturbation

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, back harmony)
singular plural
nominative perturbáció perturbációk
accusative perturbációt perturbációkat
dative perturbációnak perturbációknak
instrumental perturbációval perturbációkkal
causal-final perturbációért perturbációkért
translative perturbációvá perturbációkká
terminative perturbációig perturbációkig
essive-formal perturbációként perturbációkként
essive-modal
inessive perturbációban perturbációkban
superessive perturbáción perturbációkon
adessive perturbációnál perturbációknál
illative perturbációba perturbációkba
sublative perturbációra perturbációkra
allative perturbációhoz perturbációkhoz
elative perturbációból perturbációkból
delative perturbációról perturbációkról
ablative perturbációtól perturbációktól
Possessive forms of perturbáció
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. perturbációm perturbációim
2nd person sing. perturbációd perturbációid
3rd person sing. perturbációja perturbációi
1st person plural perturbációnk perturbációink
2nd person plural perturbációtok perturbációitok
3rd person plural perturbációjuk perturbációik

References[edit]

  1. ^ Tótfalusi István, Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005, ISBN 963 7094 20 2