pincérnő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

pincér (waiter) +‎ (woman)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈpint͡seːrnøː]
  • Hyphenation: pin‧cér‧nő

Noun[edit]

pincérnő (plural pincérnők)

  1. waitress

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative pincérnő pincérnők
accusative pincérnőt pincérnőket
dative pincérnőnek pincérnőknek
instrumental pincérnővel pincérnőkkel
causal-final pincérnőért pincérnőkért
translative pincérnővé pincérnőkké
terminative pincérnőig pincérnőkig
essive-formal pincérnőként pincérnőkként
essive-modal
inessive pincérnőben pincérnőkben
superessive pincérnőn pincérnőkön
adessive pincérnőnél pincérnőknél
illative pincérnőbe pincérnőkbe
sublative pincérnőre pincérnőkre
allative pincérnőhöz pincérnőkhöz
elative pincérnőből pincérnőkből
delative pincérnőről pincérnőkről
ablative pincérnőtől pincérnőktől
Possessive forms of pincérnő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. pincérnőm pincérnőim
2nd person sing. pincérnőd pincérnőid
3rd person sing. pincérnője pincérnői
1st person plural pincérnőnk pincérnőink
2nd person plural pincérnőtök pincérnőitek
3rd person plural pincérnőjük pincérnőik