polihisztor

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:

Wikipedia hu

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): /ˈpolihistor/
  • Hyphenation: po‧li‧hisz‧tor

Noun[edit]

polihisztor ‎(plural polihisztorok)

  1. polyhistor

Declension[edit]

Inflection (plural in -ok, back harmony)
singular plural
nominative polihisztor polihisztorok
accusative polihisztort polihisztorokat
dative polihisztornak polihisztoroknak
instrumental polihisztorral polihisztorokkal
causal-final polihisztorért polihisztorokért
translative polihisztorrá polihisztorokká
terminative polihisztorig polihisztorokig
essive-formal polihisztorként polihisztorokként
essive-modal
inessive polihisztorban polihisztorokban
superessive polihisztoron polihisztorokon
adessive polihisztornál polihisztoroknál
illative polihisztorba polihisztorokba
sublative polihisztorra polihisztorokra
allative polihisztorhoz polihisztorokhoz
elative polihisztorból polihisztorokból
delative polihisztorról polihisztorokról
ablative polihisztortól polihisztoroktól
Possessive forms of polihisztor
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. polihisztorom polihisztoraim
2nd person sing. polihisztorod polihisztoraid
3rd person sing. polihisztora polihisztorai
1st person plural polihisztorunk polihisztoraink
2nd person plural polihisztorotok polihisztoraitok
3rd person plural polihisztoruk polihisztoraik