rétoromán

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈreːtoromaːn]
  • Hyphenation: ré‧to‧ro‧mán

Noun[edit]

rétoromán (plural rétorománok)

  1. (linguistics) Rhaeto-Romance (a group of related Romance languages spoken in north and north-eastern Italy and southeastern Switzerland, or any of these languages individually)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative rétoromán rétorománok
accusative rétorománt rétorománokat
dative rétorománnak rétorománoknak
instrumental rétorománnal rétorománokkal
causal-final rétorománért rétorománokért
translative rétorománná rétorománokká
terminative rétorománig rétorománokig
essive-formal rétorománként rétorománokként
essive-modal rétorománul
inessive rétorománban rétorománokban
superessive rétorománon rétorománokon
adessive rétorománnál rétorománoknál
illative rétorománba rétorománokba
sublative rétorománra rétorománokra
allative rétorománhoz rétorománokhoz
elative rétorománból rétorománokból
delative rétorománról rétorománokról
ablative rétoromántól rétorománoktól
Possessive forms of rétoromán
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rétorománom rétorománjaim
2nd person sing. rétorománod rétorománjaid
3rd person sing. rétorománja rétorománjai
1st person plural rétorománunk rétorománjaink
2nd person plural rétorománotok rétorománjaitok
3rd person plural rétorománjuk rétorománjaik