róna

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: rona, röna, and roņa

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From Slovak rovná, feminine form of rovný ‎(straight, even, flat), or from rovina ‎(plain).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈroːnɒ]
  • (file)
  • Hyphenation: ró‧na

Noun[edit]

róna ‎(plural rónák)

  1. plain
    • 1846, Petőfi Sándor, Láttál-e a róna felett... (first two lines):
      Láttál-e a róna felett / Have you seen over the plain
      Elszállni madársereget / A flock of birds to fly across
    • 1869, Mór Jókai, A kőszívű ember fiai,[1] part 2, chapter 18:
      A hajnal a puszta közepén találta Ödönt. Sík, emberlakatlan róna közepett. Körös-körül csak puszta föld és puszta ég. Az égen egyedül kóvályog egy pusztai sas; a síkon egyedül üget a magányos lovag.

Declension[edit]

Inflection (plural in -k, back harmony)
singular plural
nominative róna rónák
accusative rónát rónákat
dative rónának rónáknak
instrumental rónával rónákkal
causal-final rónáért rónákért
translative rónává rónákká
terminative rónáig rónákig
essive-formal rónaként rónákként
essive-modal
inessive rónában rónákban
superessive rónán rónákon
adessive rónánál rónáknál
illative rónába rónákba
sublative rónára rónákra
allative rónához rónákhoz
elative rónából rónákból
delative rónáról rónákról
ablative rónától rónáktól
Possessive forms of róna
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rónám rónáim
2nd person sing. rónád rónáid
3rd person sing. rónája rónái
1st person plural rónánk rónáink
2nd person plural rónátok rónáitok
3rd person plural rónájuk rónáik

Icelandic[edit]

Noun[edit]

róna

  1. definite accusative singular of