rabszolgafelkelés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

rabszolga (slave) +‎ felkelés (rebellion)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈrɒpsolɡɒfɛlkɛleːʃ]
  • Hyphenation: rab‧szol‧ga‧fel‧ke‧lés

Noun

[edit]

rabszolgafelkelés (plural rabszolgafelkelések)

  1. slave rebellion (an armed uprising by slaves)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rabszolgafelkelés rabszolgafelkelések
accusative rabszolgafelkelést rabszolgafelkeléseket
dative rabszolgafelkelésnek rabszolgafelkeléseknek
instrumental rabszolgafelkeléssel rabszolgafelkelésekkel
causal-final rabszolgafelkelésért rabszolgafelkelésekért
translative rabszolgafelkeléssé rabszolgafelkelésekké
terminative rabszolgafelkelésig rabszolgafelkelésekig
essive-formal rabszolgafelkelésként rabszolgafelkelésekként
essive-modal
inessive rabszolgafelkelésben rabszolgafelkelésekben
superessive rabszolgafelkelésen rabszolgafelkeléseken
adessive rabszolgafelkelésnél rabszolgafelkeléseknél
illative rabszolgafelkelésbe rabszolgafelkelésekbe
sublative rabszolgafelkelésre rabszolgafelkelésekre
allative rabszolgafelkeléshez rabszolgafelkelésekhez
elative rabszolgafelkelésből rabszolgafelkelésekből
delative rabszolgafelkelésről rabszolgafelkelésekről
ablative rabszolgafelkeléstől rabszolgafelkelésektől
non-attributive
possessive - singular
rabszolgafelkelésé rabszolgafelkeléseké
non-attributive
possessive - plural
rabszolgafelkeléséi rabszolgafelkelésekéi
Possessive forms of rabszolgafelkelés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rabszolgafelkelésem rabszolgafelkeléseim
2nd person sing. rabszolgafelkelésed rabszolgafelkeléseid
3rd person sing. rabszolgafelkelése rabszolgafelkelései
1st person plural rabszolgafelkelésünk rabszolgafelkeléseink
2nd person plural rabszolgafelkelésetek rabszolgafelkeléseitek
3rd person plural rabszolgafelkelésük rabszolgafelkeléseik

Further reading

[edit]