Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search



  • IPA(key): [ˈrɛɒlizmuʃ]
  • Hyphenation: re‧a‧liz‧mus


realizmus (plural realizmusok)

  1. realism


Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative realizmus realizmusok
accusative realizmust realizmusokat
dative realizmusnak realizmusoknak
instrumental realizmussal realizmusokkal
causal-final realizmusért realizmusokért
translative realizmussá realizmusokká
terminative realizmusig realizmusokig
essive-formal realizmusként realizmusokként
inessive realizmusban realizmusokban
superessive realizmuson realizmusokon
adessive realizmusnál realizmusoknál
illative realizmusba realizmusokba
sublative realizmusra realizmusokra
allative realizmushoz realizmusokhoz
elative realizmusból realizmusokból
delative realizmusról realizmusokról
ablative realizmustól realizmusoktól
Possessive forms of realizmus
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. realizmusom realizmusaim
2nd person sing. realizmusod realizmusaid
3rd person sing. realizmusa realizmusai
1st person plural realizmusunk realizmusaink
2nd person plural realizmusotok realizmusaitok
3rd person plural realizmusuk realizmusaik

Derived terms[edit]