református

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: reformatus

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

From New Latin reformatus[1] +‎ -átus.

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈrɛformaːtuʃ]
  • Hyphenation: re‧for‧má‧tus

Adjective[edit]

református (not comparable)

  1. Calvinist

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative református reformátusok
accusative reformátust reformátusokat
dative reformátusnak reformátusoknak
instrumental reformátussal reformátusokkal
causal-final reformátusért reformátusokért
translative reformátussá reformátusokká
terminative reformátusig reformátusokig
essive-formal reformátusként reformátusokként
essive-modal
inessive reformátusban reformátusokban
superessive reformátuson reformátusokon
adessive reformátusnál reformátusoknál
illative reformátusba reformátusokba
sublative reformátusra reformátusokra
allative reformátushoz reformátusokhoz
elative reformátusból reformátusokból
delative reformátusról reformátusokról
ablative reformátustól reformátusoktól

Noun[edit]

református (plural reformátusok)

  1. Calvinist (a follower of Calvinism)

Declension[edit]

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative református reformátusok
accusative reformátust reformátusokat
dative reformátusnak reformátusoknak
instrumental reformátussal reformátusokkal
causal-final reformátusért reformátusokért
translative reformátussá reformátusokká
terminative reformátusig reformátusokig
essive-formal reformátusként reformátusokként
essive-modal
inessive reformátusban reformátusokban
superessive reformátuson reformátusokon
adessive reformátusnál reformátusoknál
illative reformátusba reformátusokba
sublative reformátusra reformátusokra
allative reformátushoz reformátusokhoz
elative reformátusból reformátusokból
delative reformátusról reformátusokról
ablative reformátustól reformátusoktól
Possessive forms of református
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. reformátusom reformátusaim
2nd person sing. reformátusod reformátusaid
3rd person sing. reformátusa reformátusai
1st person plural reformátusunk reformátusaink
2nd person plural reformátusotok reformátusaitok
3rd person plural reformátusuk reformátusaik

References[edit]