rejtekhely

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

hu +‎ rejtek +‎ hely

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈrɛjtɛkhɛj]
  • Hyphenation: rej‧tek‧hely

Noun[edit]

rejtekhely

  1. hiding place

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rejtekhely rejtekhelyek
accusative rejtekhelyet rejtekhelyeket
dative rejtekhelynek rejtekhelyeknek
instrumental rejtekhellyel rejtekhelyekkel
causal-final rejtekhelyért rejtekhelyekért
translative rejtekhellyé rejtekhelyekké
terminative rejtekhelyig rejtekhelyekig
essive-formal rejtekhelyként rejtekhelyekként
essive-modal
inessive rejtekhelyben rejtekhelyekben
superessive rejtekhelyen rejtekhelyeken
adessive rejtekhelynél rejtekhelyeknél
illative rejtekhelybe rejtekhelyekbe
sublative rejtekhelyre rejtekhelyekre
allative rejtekhelyhez rejtekhelyekhez
elative rejtekhelyből rejtekhelyekből
delative rejtekhelyről rejtekhelyekről
ablative rejtekhelytől rejtekhelyektől
Possessive forms of rejtekhely
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rejtekhelyem rejtekhelyeim
2nd person sing. rejtekhelyed rejtekhelyeid
3rd person sing. rejtekhelye rejtekhelyei
1st person plural rejtekhelyünk rejtekhelyeink
2nd person plural rejtekhelyetek rejtekhelyeitek
3rd person plural rejtekhelyük rejtekhelyeik

See also[edit]