rejtek

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈrɛjtɛk]
  • Hyphenation: rej‧tek

Etymology 1[edit]

rejt (hide) +‎ -ek (noun suffix)

Noun[edit]

rejtek (plural rejtekek)

  1. (archaic, literature) hiding place
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative rejtek rejtekek
accusative rejteket rejtekeket
dative rejteknek rejtekeknek
instrumental rejtekkel rejtekekkel
causal-final rejtekért rejtekekért
translative rejtekké rejtekekké
terminative rejtekig rejtekekig
essive-formal rejtekként rejtekekként
essive-modal
inessive rejtekben rejtekekben
superessive rejteken rejtekeken
adessive rejteknél rejtekeknél
illative rejtekbe rejtekekbe
sublative rejtekre rejtekekre
allative rejtekhez rejtekekhez
elative rejtekből rejtekekből
delative rejtekről rejtekekről
ablative rejtektől rejtekektől
Possessive forms of rejtek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. rejtekem rejtekeim
2nd person sing. rejteked rejtekeid
3rd person sing. rejteke rejtekei
1st person plural rejtekünk rejtekeink
2nd person plural rejteketek rejtekeitek
3rd person plural rejtekük rejtekeik
Derived terms[edit]

Etymology 2[edit]

rejt (hide) +‎ -ek (personal suffix)

Verb[edit]

rejtek

  1. first-person singular indicative present indefinite of rejt
    Nem rejtek titkokat.I do not harbor secrets.