reszelő

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search

Hungarian[edit]

reszelő ("rasp")
reszelő ("grater")

Etymology[edit]

reszel +‎

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈrɛsɛløː]
  • Hyphenation: re‧sze‧lő

Noun[edit]

reszelő ‎(plural reszelők)

  1. file, rasp (a tool used for shaping wood or other material)
  2. grater, shredder (a kitchen utensil)

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative reszelő reszelők
accusative reszelőt reszelőket
dative reszelőnek reszelőknek
instrumental reszelővel reszelőkkel
causal-final reszelőért reszelőkért
translative reszelővé reszelőkké
terminative reszelőig reszelőkig
essive-formal reszelőként reszelőkként
essive-modal
inessive reszelőben reszelőkben
superessive reszelőn reszelőkön
adessive reszelőnél reszelőknél
illative reszelőbe reszelőkbe
sublative reszelőre reszelőkre
allative reszelőhöz reszelőkhöz
elative reszelőből reszelőkből
delative reszelőről reszelőkről
ablative reszelőtől reszelőktől
Possessive forms of reszelő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. reszelőm reszelőim
2nd person sing. reszelőd reszelőid
3rd person sing. reszelője reszelői
1st person plural reszelőnk reszelőink
2nd person plural reszelőtök reszelőitek
3rd person plural reszelőjük reszelőik

Synonyms[edit]

Derived terms[edit]

Verb[edit]

reszelő

  1. present participle of reszel