reszelő

Hungarian

reszelő ("rasp")

reszelő ("grater")

Etymology

reszel +‎ -ő

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈrɛsɛløː]
• Hyphenation: re‧sze‧lő

Noun

reszelő (plural reszelők)

1. file, rasp (a tool used for shaping wood or other material)
2. grater, shredder (a kitchen utensil)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	reszelő	reszelők
accusative	reszelőt	reszelőket
dative	reszelőnek	reszelőknek
instrumental	reszelővel	reszelőkkel
causal-final	reszelőért	reszelőkért
translative	reszelővé	reszelőkké
terminative	reszelőig	reszelőkig
essive-formal	reszelőként	reszelőkként
essive-modal	—	—
inessive	reszelőben	reszelőkben
superessive	reszelőn	reszelőkön
adessive	reszelőnél	reszelőknél
illative	reszelőbe	reszelőkbe
sublative	reszelőre	reszelőkre
allative	reszelőhöz	reszelőkhöz
elative	reszelőből	reszelőkből
delative	reszelőről	reszelőkről
ablative	reszelőtől	reszelőktől
non-attributive possessive - singular	reszelőé	reszelőké
non-attributive possessive - plural	reszelőéi	reszelőkéi

Possessive forms of reszelő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	reszelőm	reszelőim
2nd person sing.	reszelőd	reszelőid
3rd person sing.	reszelője	reszelői
1st person plural	reszelőnk	reszelőink
2nd person plural	reszelőtök	reszelőitek
3rd person plural	reszelőjük	reszelőik

Synonyms

• (rasp): ráspoly

Derived terms

• körömreszelő

Verb

reszelő

1. (deprecated template usage) present participle of reszel