sánta

Definition from Wiktionary, the free dictionary
Jump to: navigation, search
See also: santa and Santa

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

Back-formation from sántál (to limp, hobble). This verb is used in the Székely dialect and it is from a Slavic language, compare Slovene šantati.[1]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈʃaːntɒ]
  • Hyphenation: sán‧ta

Adjective[edit]

sánta (comparative sántább, superlative legsántább)

  1. limping
  2. lame

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative sánta sánták
accusative sántát sántákat
dative sántának sántáknak
instrumental sántával sántákkal
causal-final sántáért sántákért
translative sántává sántákká
terminative sántáig sántákig
essive-formal sántaként sántákként
essive-modal
inessive sántában sántákban
superessive sántán sántákon
adessive sántánál sántáknál
illative sántába sántákba
sublative sántára sántákra
allative sántához sántákhoz
elative sántából sántákból
delative sántáról sántákról
ablative sántától sántáktól

Derived terms[edit]

(Expressions)

Related terms[edit]

References[edit]